#1 tévhit: A lejárati dátum az élelmiszer csomagoláson az a nap, amikor az élelmiszer megromlik
Az élelmiszerek pazarlása globális probléma, és tény, hogy az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett lejárati dátumok nagyban hozzájárulnak ehhez. A lejárati dátum azt jelzi, hogy meddig marad a termék a legjobb állapotában, azaz meddig őrzi meg az ízét, állagát és tápértékeit. Sok országban a törvényi előírások meghatározzák, hogy a „minőségét megőrzi” vagy a „fogyasztható” dátum után már nem lehet eladni az adott terméket.
A lejárati dátum után az élelmiszer nem feltétlenül válik azonnal fogyasztásra alkalmatlanná. Például egy száraz tészta vagy konzerv még hetekkel, hónapokkal később is biztonságosan fogyasztható lehet, ha megfelelően tárolják. Az igazság az, hogy ha kidobja az élelmiszert, amint az átlépi a lejárati dátumot, akkor valójában rengeteg fogyasztható élelmiszert pazarol el.
#2 tévhit: A kevesebb csomagolás mindig jobb
Gyakori tévhit, hogy sok csomagolás csak reklám-, illetve kényelmi célokat szolgál. Pedig rendszerint nyomós oka van annak, hogy egy adott élelmiszert bizonyos módon csomagolnak.
Az élelmiszer csomagolás egyik fő célja, hogy gátat szabjon a baktériumok terjedésének, ezzel is növelve az eltarthatóságot. Ehhez zárt csomagolásra van szükség. Másrészt a kényelem sem megvetendő szempont. Sokunk számára nehezen kivitelezhető lenne, hogy minden bevásárlás előtt összekészítsünk egy halom dobozt és tartályt, amibe a csomagolás nélkül vásárolt termékek kerülnének. Ezek a dobozok ráadásul makulátlanul tiszták kellene legyenek, hogy a keresztszennyeződést elkerüljük.
#3 tévhit: Az újrahasznosítási szimbólummal jelölt csomagolóanyagot újrahasznosítják
Minden városnak más-más újrahasznosítható programja van, így alapvetően ez határozza meg, hogy pontosan mi az, amit újrahasznosítanak. Tény, hogy sok termék elvileg újrahasznosítható, de a helyi szolgáltató nem fogadja el őket.
Például, szinte minden műanyag csomagoláson szerepel az újrahasznosítási szimbólum. A tekeredő nyilak belsejében feltüntetett számok, az úgynevezett RIC-ek (Resin Identification Codes) alapvetően azt jelzik, hogy az adott termék milyen műanyagból készült. A szolgáltató határozza meg, hogy újra tudja-e hasznosítani a terméket vagy sem.
Milyen a jó élelmiszer csomagolás?
A gyakori tévhitek után most nézzük meg, hogy mit is nevezünk jó élelmiszer csomagolásnak, milyen kritériumokat kell teljesítenie!
1. A megfelelő csomagolás hosszabb ideig frissen tartja az élelmiszereket
Ahogy már fentebb volt róla szó, az élelmiszer csomagolás fő célja, hogy meghosszabbítsa az élelmiszerek fogyaszthatóságát. Egy pékárunak vagy zöldségnek csomagolás nélkül nagyon hamar romlani fog a minősége, ez elkerülhető, ha megfelelően becsomagoljuk. A legszemléletesebb példa erre a vákuumcsomagolás, ami hetekkel, hónapokkal meg tudja hosszabbítani az élelmiszerek fogyaszthatóságát, méghozzá anélkül, hogy bármilyen téren romlana a minőségük.
2. A jó élelmiszer csomagolás kényelmet biztosít
A mai gyors tempójú életmód arra készteti a vásárlókat, hogy azonnal fogyasztható ételeket, egyadagos csomagolásokat részesítsenek előnyben. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerfeldolgozók többféle csomagolási lehetőséget biztosítanak, hogy minél jobban kielégítsék a keresletet.
3. Gazdaságosság
Szempont a gyártónak, és természetesen a vevőnek is. A költséghatékonyság mindkét fél számára fontos, mivel a fogyasztói árat is befolyásolja. Hogy a gazdaságosság ne menjen a minőség rovására, ahhoz a termelői oldalon elengedhetetlen megtervezni a csomagolást és annak beszerzési folyamatát. Ebben tudnak Önnek segíteni csomagolástechnológus munkatársaink, keressen minket bizalommal!