Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által készített felmérés szerint a világszerte előállított élelmiszerek megközelítőleg egyharmada hulladékba kerül. A becslések szerint a hústermékek 20%-a, a halak és tenger gyümölcsei pedig még ennél is nagyobb, 35%-ban kerül hulladékba. A pazarlás visszaszorításának egyik módja a megfelelő csomagolási módszerek alkalmazása, amelyek meghosszabbítják a hústermékek eltarthatóságát, és ebből kifolyólag csökkentik a hulladék mennyiségét. A legtöbb esetben szükség van a húsipari termékek csomagolásához leggyakrabban használt gépre, a vákuumfóliázóra.

A vákuumfóliázó szerepe a húsipari termékek csomagolási gyakorlatában

Amikor hústermékhez keressük a megfelelő csomagolást, az alábbi 3 kérdést kell feltenni:

1. Mekkora, milyen átmérőjű és milyen húsból készült termékhez keres csomagolást?
2. Mennyi ideig fogják tárolni a terméket?
3. Hány terméket szeretne naponta becsomagolni?

A húskészítmények védőburok nélkül csak rövid ideig tarthatók el. A termékeken olyan változások figyelhetők meg, amelyek jelentősen csökkentik a minőséget és az élvezeti értéket: száradás, átzsírosodás, a metszéslap elszíneződése, avasodás és a nem kívánatos mikroorganizmusok elszaporodása.

1. Mekkora, milyen átmérőjű és milyen húsból készült termékhez keres csomagolást?

A csomagolt hús típusa és mérete a kiindulópont, amikor az ideális csomagolást keressük. A csomagolandó termék geometriai méretéhez igazodó fóliaösszetétel és -vastagság kiválasztása a kulcsfeladat. A nagyobb, csontos darabok vastagabb fóliákat igényelnek, mint például a szeletelt termékek. Ugyanakkor egy egész csirkéhez más csomagolóanyagot kell választani, mint egy egész halhoz.

Lássunk egy példát! Milyen csomagolási lehetőségeink vannak, ha szeletelt termékeket csomagolunk?

A hazai húsiparban a szeletelt termékek csomagolásához elsősorban vákuumfóliázó gépet használnak.

A szeletelt termékek vákuumcsomagolása lehet tasakos vagy mélyhúzásos rendszerű, legelterjedtebb a vákuum-skin csomagolás. A tasakos vákuumcsomagolás esetén a tasak anyaga PA vagy PE. A mélyhúzásos rendszerű vákuumcsomagolásnál páralecsapódást gátló felső fóliát és hőformázott alsó fóliát alkalmaznak.

Egyre népszerűbb a húsáruk védőgázas csomagolása. Szeletelt húsáruk védőgázas csomagolásához 20-50% CO2 és 80-50% nitrogén tartalmú gázkeveréket használnak. A gázok arányát a termék típusától függően változtatják. Ennél a csomagolási módnál általában félmerev alsó fóliákat alkalmaznak.

2. Mennyi ideig fogják tárolni a terméket?

Szintén kulcsfontosságú kérdés. A vastagabb falú fóliák hosszabb tárolási időt biztosítanak, fagyasztott termékek esetén pedig megakadályozzák a jégkristályok kialakulását. Nagyban javítja az eltarthatóságot a védőgázas csomagolás.

3. Hány terméket szeretne naponta becsomagolni?

Nincs értelme olyan vákuumfóliázót vagy más csomagológépet vásárolni, amelynek a teljesítménye nem tartja a lépést a termelés sebességével. Ha tisztában vagyunk a naponta becsomagolt termékek számával, akkor meg tudjuk határozni a csomagolás költségét is (figyelembe véve, hogy egy teljesen automata gép, ami a leggyorsabb, nagyobb befektetés, mint egy félautomata). Általában elmondható, hogy napi 1000 termék csomagolása esetén már automata csomagológépre van szükség. A kezdeti költségek nagyobbak ugyan, de a hatékonyság és a munkaerő-megtakarítás hosszabb távon behozza a kiadásokat.

Mi történik, amikor megválaszolta az összes kérdést?

A fenti kérdések megválaszolása segít megtalálni a megfelelő csomagolási módot. Mivel a körülmények és az igények változatosak, nincs olyan megoldás, ami mindenki számára egyaránt tökéletes lenne. Ha vákuumfóliázót keres, kérje csomagolástechnológus kollégáink szakszerű segítségét>>